ἀνθοσμία

ἀνθοσμίας

ἀνθοσύνη
ἀνθ·οσμίας, ου, adj. m. qui exhale une odeur de fleur, Luc. Lex. 2 ; ἀ. οἶνος, Ar. Pl. 807, ou abs. ἀ. Xén. Hell. 6, 2, 6 ; Luc. Sat. 22, vin au bouquet agréable.
Étym. ἄνθος, ὀσμή.