κρεμαστήρ

κρεμαστός

κρεμάστρα
κρεμαστός, ή, όν, suspendu, Soph. O.R. 1263, etc. ; Eur. Hipp. 778, etc. ; Xén. Œc. 8, 12 ; Plut. Per. 27, etc.
Étym. vb. de κρεμάννυμι.