πολυωδυνία

πολυώδυνος

πολυωνυμία
πολυ·ώδυνος, ος, ον [δῠ]
1 act. qui cause beaucoup de souffrances, Thcr. Idyl. 25, 238 ; A. Pl. 201 ||
2 pass. accablé de souffrances, Anth. 11, 386 ; A. Pl. 111.
Étym. π. ὀδύνη.