ἀφαρεύς

Ἀφαρεύς

Ἀφαρήϊος
Ἀφαρεύς, έως, épq. ῆος () [ᾰᾰ] Apharée :
1 Grec, Il. 9, 83 ; 13, 478, 541 ||
2 roi de Messine, Thcr. Apd. Paus. ||
3 autres, Isocr. Dém. Plut. etc. ||
E Gén. épq. Ἀφαρῆος, Thcr. Idyl. 22, 159. Acc. épq. Ἀφαρῆα, Il. 9, 83.