Δημάρατος
ΔημαρέτηΔημ·άρατος, ου
(ὁ) Dèmaratos
(Démarate)
1 roi
de Sparte, Hdt. 5, 75, etc. ; Xén.
Hell. 3, 1, 6,
etc. ||
2 archonte athénien, Thc.
6, 105 ||
3 père
de Tarquin l’ancien, Pol.
6, 2 ; DH.
3, 46, etc. ||
4 autres, Dém. Pol. Plut. etc. ||
E Ion. Δημάρητος,
Hdt. 5, 75,
etc.
Étym.
δῆμος, ἀράομαι.