ἑλένιον

Ἕλενος

ἐλεοδύτης
Ἕλενος, ου () Hélénos :
1 devin troyen, Il. 6, 76, etc. ; Soph. Ph. 606, 1338 ; Eur. Andr. 1245, Hec. 87, Hel. 751, etc. ||
2 autres, Plut. Pyrrh. 9, etc.