Μηκυϐερναῖος
μήκυνσιςΜηκυϐερναῖος, ου,
adj. m. de Mèkyberna, Thc. 5, 18 ||
E Dans les inscr. att. l’écriture flotte entre la forme
Μηκυπερναῖοι, CIA. 1, 226, 10
(454 av. J.-C.) etc. et la forme
Μηκυϐερνᾶοι, CIA. 1, 232, 9
(448 av. J.-C.) etc. ; v. Meisterh. p. 59, § 28,
2.
Étym.
v. le préc.