πελός

Πέλοψ

πελτάζω
Πέλ·οψ, οπος () Pélops (litt. Visage-pâle) fils de Tantale, époux d’Hippodameia, Pd. O. 1, 111, etc. ; Hdt. 7, 8, etc. ; Thc. 1, 9, etc. ; Soph. El. 504, etc.
Étym. πελός, ὄψ.