Πολυδεύκης
ΠολυδεύκιονΠολυ·δεύκης, εος-ους
(ὁ) [ῠ]
Polydeukès (Pollux)
1 fils
de Zeus et de Lèda, frère de Castor, Il. 3, 237 ; Od. 11, 300, etc. ||
2 esclave et favori d’Hérode Atticus, Luc. Demon. 24, 33 ||
E Voc. Πολύδευκες,
Pd. I.
11, 94 ; Thcr.
Idyl. 22, 85,
131 ; gén. épq. et poét.
-εος, Pd.
N. 10, 93,
127 ; Thcr. Idyl. 4, 9, etc., dor. -ευς, Pd. I. 4, 42 ; dat. épq. -εϊ, Q. Sm. 4, 309 ;
acc. -ην,
Dém. 61, 30
B-Sauppe, etc. ; épq. -εα, Hom. ll. cc.
Étym.
cf. δευκής,
ἀδευκής.