Πύλιος, α, ον [ῠ] de Pylos, Soph. Ph. 422 ; Luc. Im. 13, etc. ; particul. habitant ou originaire de Pylos, Il. 1, 248, etc. ; Od. 3, 59 ; Hdt. 5, 65 ; Xén. Hell. 7, 4, 26, etc. Étym. Πύλος.