θεοξένιος

Θεόξενος

θεοπαίγμων
Θεό·ξενος, ου () Théoxénos :
1 Athénien, Dém. 22, 60 Baiter-Sauppe ||
2 écrivain, Luc. Scyth. 8.
Étym. cf. le préc.