αἶσχος
αἰσχόω-ῶαἶσχος, εος-ους
(τὸ)
1 honte, infamie,
Il. 13, 622 ;
Od. 18, 225,
etc. ; Hés.
O. 211 ;
Eschl. Suppl.
1008, etc. ;
au pl. actions honteuses, Od. 1, 229 ||
2 laideur, difformité,
aspect disgracieux, Xén. Cyr. 2, 2, 29 ;
Plat. Conv.
201a ;
Arstt. Rhet.
3, 2, 13, etc.
Étym.
cf. αἰσχρός.