ἀλλόχροια

ἀλλόχροος-ους

ἀλλόχρως
ἀλλό·χροος-ους, οος-ους, οον-ουν, qui prend une autre couleur, c. à d. dont la beauté se flétrit, Eur. Hipp. 175.
Étym. ἄ. χρόα.