ἀναθορνύω

ἀναθορυϐέω-ῶ

ἀνάθρεμμα
ἀνα·θορυϐέω-ῶ [] acclamer bruyamment, applaudir, Xén. An. 5, 1, 3, etc. ; Plat. Prot. 334c, etc. ; avec l’acc. Plat. Conv. 198a.