Bailly.app
Signets
Paramètres
À propos
ἀνομία
ἀνομίλητος
ἀνόμιχλος
ἀν·ομίλητος,
ος, ον
[
ῑ
] qui n’a pas de relations, insociable, sauvage,
Plat.
Leg.
951
a
;
Plut.
M.
50
b
;
avec un gén. :
ἀν. παιδείας,
Plat.
Ep.
332
c
, étranger à toute éducation ;
d’où
grossier, sauvage,
Luc.
M. cond.
14
.
Étym.
ἀν-, ὁμιλέω
.