ἀνομόζηλος

ἀνομοθέτητος

ἀνομοιοϐαρής
ἀ·νομοθέτητος, ος, ον, non fixé ou non réglé par la loi, Plat. Leg. 785a ; DH. 7, 41 ; d’où sans règles, sans lois, Arstt. Pol. 2, 9, 5.
Étym. ἀ, νομοθετέω.