ἀφαμματιστέον

ἀφανδάνω

ἀφανεί
ἀφ·ανδάνω (seul. prés. et inf. ao. 2 ion. ἀπαδεῖν) déplaire, n’être pas agréable : τινι, Od. 16, 387 ; Hdt. 2, 129 (inf. ao. 2) ; Soph. Ant. 501, à qqn.
Étym. ἀπό, ἁνδάνω.