ἀφοπλίζω
ἀφοράω-ῶἀφ·οπλίζω (ao.
ἀφώπλισα ; pass.
impf. ἀφωπλιζόμην, pf. ἀφώπλισμαι)
désarmer : τινά, DS. 11, 35 ; A. Pl. 4, 171, qqn ;
τινά τινος, Luc.
D. deor. 19,
1, ôter une arme à qqn ; au pass.
être désarmé, DS. 14,
64 ||
Moy. ἀφ. ἔντεα, Il. 23, 26, ôter son armure.
Étym.
ἀπό, ὁπλίζω.