ἀφωράτως

ἀφωρισμένως

ἀφωσιωμένως
ἀφωρισμένως, adv.
1 séparément, Arstt. Categ. 7, 32, etc. ||
2 sous une forme brève et précise, en forme d’aphorisme ou de sentence, Plut. M. 466.
Étym. ἀφορίζω.