ἀρί·ζηλος, ος, ον
[
ᾰ]
1 très clair, brillant,
en parl. de la lumière d’un astre,
Il. 13, 244 ;
Pd. O.
2, 61 ; p.
anal. en parl. d’une voix
éclatante, Il. 18, 219 (fém. -ζήλη) ||
2 très visible,
Hés. O.
6 ||
E Dor. -ζαλος [ᾱ] Pd. l. c.
Étym.
ἀρι-, *ζῆλος =
δῆλος.