Ἀθρυΐλατος

ἄθρυπτος

Ἄθρυς
ἄ·θρυπτος, ος, ον :
1 non brisé, impérissable, Plut. M. 1055a ||
2 qui ne se laisse pas amollir ou fléchir, austère, Plut. Per. 5.
Étym. ἀ, θρύπτω.