αὐτογνωμονέω-ῶ

αὐτογνωμόνως

αὐτογνώμων
αὐτογνωμόνως, adv. en agissant d’après sa propre détermination, en décidant par soi-même, Plut. Demetr. 6.
Étym. αὐτογνώμων.