βάλανος

βαλανόω-ῶ

βαλαντίδιον
βαλανόω-ῶ (pf. act. βεϐαλάνωκα, pf. pass. βεϐαλάνωμαι) [ᾰᾰ]
1 verrouiller, Ar. Eccl. 361 ||
2 fig. constiper, au pass. être constipé, Ar. Eccl. 370.
Étym. βάλανος.