χειροϐρώς

χειρογάστωρ

χειρογραφέω-ῶ
χειρο·γάστωρ, ορος (ὁ, ἡ) qui nourrit son ventre, c. à d. qui vit du travail de ses mains, Hécat. (Poll. 7, 4).
Étym. χ. γαστήρ.