ἐπεξανίσταμαι

ἐπεξαπατάω-ῶ

ἐπέξειμι
ἐπ·εξαπατάω-ῶ [ᾰπᾰ] (prés. impér. 2 sg. ἐπεξαπάτα) tromper encore, Mnésim. (Ath. 359c).