ἐπιστυγνάζω

ἐπιστύλιον

ἐπιστυλίς
ἐπι·στύλιον, ου (τὸ) [] t. d’arch. épistyle, architrave, entablement, Plut. Per. 13 ; Ath. 196b, 205e ; Héron Aut. 272.
Étym. ἐπί, στῦλος.