ἐξεῖπα
ἐξειργασμένωςἐξ·εῖπα, ao. 1,
Soph. El.
521 et
ἐξεῖπον (inf.
ἐξειπεῖν) ao.
2, dire, déclarer : τι,
Il. 9, 61, qqe
ch. ; τί τινι, Il. 24, 654 ; Pd. I. 1, 60, etc. ; τι πρός τινα, Plut.
Thes. 26 ;
τινά τι, Soph.
El. 521 ;
Eur. El.
907 ; Dém.
540, 19, qqe ch. à qqn.