ἐξευμαρίζω

ἐξευμενίζω

ἐξευμενισμός
ἐξ·ευμενίζω, au moy. se rendre favorable : τινα, Plut. Fab. 4, etc. ; Phil. 1, 168 ; 2, 533 ; Jos. A.J. 11, 5, 4 ; 12, 2, 13, qqn.