Ἑλληνιστής

ἑλληνιστί

Ἑλληνοκοπέω-ῶ
ἑλληνιστί, adv.
1 à la manière grecque, Plut. Brut. 2 et 52 ; Luc. Scyth. 3, etc. ||
2 en langue grecque, en grec, Xén. An. 7, 6, 8 ; Plat. Tim. 21e, Criti. 114b ; Plut. Rom. 21, Cæs. 66, Cic. 4, etc.
Étym. ἑλληνίζω.