ἱππαπαί

ἱππάρδιον

Ἱππαρέτη
ἱπ·πάρδιον, ου (τὸ) girafe, Arstt. H.A. 2, 1, 20, dout., mais p.-ê. correct par dissimilation, p. ἱπποπάρδιον.
Étym. ἵ. πάρδος.