ὑπεκφέρω

ὑπεκφεύγω

ὑπεκφυγγάνω
ὑπ·εκφεύγω :
1 intr. s’enfuir secrètement, Il. 8, 243, etc. ; Od. 23, 320 ; cf. en prose, Plat. Euthyd. 291b ||
2 échapper à, acc. Il. 6, 57 ; 16, 687, etc. ; Soph. Ant. 776 ; Eur. Suppl. 565 ; Thc. 2, 90 et 91.