Ὕψαρνος

ὑψαυχενέω-ῶ

ὑψαυχενίζω
ὑψαυχενέω-ῶ, dresser le cou, relever la tête, être hautain, fier, DH. 7, 46 ; Plut. M. 324e ; El. N.A. 4, 29, etc.
Étym. ὑψαύχην.