ὑψηλοτάπεινος

ὑψηλοταπείνωμα

ὑψηλότης
ὑψηλοταπείνωμα, ατος (τὸ) alternative d’élévation ou d’abaissement, P. Alex. Apot. 24, p. 61, l. 5 Boer.
Étym. ὑψηλοτάπεινος.