καλλίστως

καλλίσφυρος

καλλιτεκνία
καλλί·σφυρος, ος, ον [] aux belles chevilles, c. à d. aux beaux pieds, Il. 9, 560 ; Od. 5, 333 ; Hés. Th. 384, 502, 526, Luc. D. mort. 16, 1.
Étym. κ. σφυρόν.