κολοϐοανθής

κολοϐοδιέξοδος

κολοϐόκερκος
κολοϐο·διέξοδος, ος, ον, dont le passage est incertain ou peu apparent, en parl. des astres, Ptol. Appar. 5, p. 8, l. 16.
Étym. κολοϐός, διέξοδος.