κόνδυ

κονδυλίζω

κονδύλιον
κονδυλίζω [] donner un coup de poing sur le visage, Hypér. (Poll. 8, 76) ; Aristox. (DL. 2, 21) ; τινά, Lib. 4, 240, à qqn.
Étym. κόνδυλος.