Bailly.app
Signets
Paramètres
À propos
μονομάχιον
μονομάχος
μονομέρεια
μονο·μάχος,
ος, ον
[
ᾰ
]
1
qui combat seul à seul, en combat singulier,
Eschl.
Sept.
798 ;
Eur.
Ph.
1300, 1325, 1362
||
2
ὁ μ.
gladiateur,
à Rome,
Luc.
Demon.
57 ;
Hdn
1, 15, 16
.
Étym.
μ. μάχομαι
.