μηκωνάριος

μηκώνειος

Μηκώνη
μηκώνειος, ος, ον, de la nature du pavot, de pavot, Philstr. Gymn. p. 6, 19 ; τὸ μηκώνειον, Sext. P. 1, 81, suc de pavot.
Étym. μήκων.