ναπτάλιος

νᾶπυ

ναπώδης
νᾶπυ (τὸ) moutarde, Ar. Eq. 631 ; Ath. 28d, etc. ||
E Gén. -υος, Th. H.P. 1, 12, 1 ; dat. -υϊ, Luc. As. 47.
Étym. cf. σίναπι.