νευρόκαυλος

νευροκοπέω-ῶ

νευρολάλος
νευρο·κοπέω-ῶ, estropier en coupant les nerfs, énerver, acc. Pol. 31, 12, 11 ; Str. 772 ; DS. 3, 25.
Étym. ν. κόπτω.