ὀπτός, ή, όν :
1 rôti, grillé,
Od. 4, 66 ;
16, 443 ; 22,
21 ; Eschl. Ag. 1097 ; Eur. Cycl. 58 ; Crat. (Ath. 385d) ; Plat. Rsp. 404c ||
2 p.
ext. cuit, en parl. de briques,
Hdt. 1, 179 ;
de fer, Soph.
Ant. 475 ;
cf. Xén.
An. 2, 4, 12 ;
πρὸς τοῦ ἡλίου, Xén. Œc. 16, 13, desséché par le soleil ||
Sup. ὀπτότατος, Crat.
l. c.
Étym.
p.-ê. pré-grec ; cf. ὀπτάω.