Bailly.app
Signets
Paramètres
À propos
ὀρέσκιος
ὀρέσκοος
ὀρεσκῷος
ὀρέσ·κοος,
οος, οον,
qui a son gîte
ou
qui réside dans les montagnes,
Eschl.
Sept.
532 ;
Eur.
Hipp.
1277 ;
Cycl.
247
.
Étym.
ὄρος, κο-
pour
κου-
,
de
*κοϝ-, κυϝ-
;
cf.
ὀρεσκεύω
.