ὀξυπόριον

ὀξυπόρος

ὀξύπους
ὀξυ·πόρος, ος, ον []
1 avec une ouverture terminée en pointe, Opp. H. 2, 406 ||
2 qui va vite, agit vivement en parl. de médecines, Diosc. 3, 58.
Étym. ὀ. πόρος.