περιχριστέον

περίχριστος

περιχρίω
περίχριστος, ος, ον, qu’on applique sous forme d’enduit tout autour, Plut. M. 102a ; subst. τὰ περίχριστα, Diosc. 1, 97, onguents.
Étym. περιχρίω.