πολλαχοῦ [
ᾰ]
adv.
1 en beaucoup d’endroits,
Eur. Hel.
588 ; Xén.
Cyr. 7, 1,
30 ; Plat. Conv. 209e, Crat. 408a, à côté de πολλάκις,
Plat. Ap.
31c ;
avec un gén. : π.
τῆς γῆς, Plat. Phæd. 111a, en beaucoup d’endroits de la terre ||
2 souvent, Hdt. 6, 122.
Étym.
*πολλαχός.