πολυάνθρωπος
πολυάντυξπολυ·άνθρωπος, ος,
ον :
1 abondant en hommes, très
populeux, Hpc. Art. 834 ; Thc. 1, 24 ; 6, 3 ; Pol. 3, 37, 11 ||
2 très fréquenté,
Luc. Per.
1, etc.
||
Cp. -ότερος, Arstt. Pol. 6, 8, 5 ;
sup. -ότατος,
Thc. 2,
54.
Étym.
π. ἄ.