Πρόκρις

πρόκρισις

προκριτέος
πρόκρισις, εως () [ρῐ]
1 action de préférer, préférence, Plat. Pol. 299a ; Sext. P. 2, 45, etc. ||
2 action de juger d’avance, prévention, Clém. 999.
Étym. προκρίνω.