προποδισμός

προποιέω-ῶ

προπολεμέω-ῶ
προ·ποιέω-ῶ :
1 faire auparavant : χρηστὰ ἔς τινα, Hdt. 1, 41, du bien à qqn ; abs. prendre l’offensive, Thc. 3, 13 ||
2 préparer, Hdt. 7, 44 ; Isocr. 302e.