προσμάχομαι

προσμειδιάω-ῶ

προσμελῳδέω-ῶ
προσ·μειδιάω-ῶ, sourire à, dat. Plut. M. 28a, etc. ; τινί τι, Plut. M. 821f, faire à qqn la faveur de qqe ch. ; abs. Luc. M. cond. 7 et 16.