προτετύχθαι

προτεύχω

προτεχνολογέω-ῶ
προ·τεύχω, faire ou fabriquer auparavant, d’où à l’inf. pf. pass. προτετύχθαι, Il. 16, 60 ; 18, 112 ; 19, 65, être fait avant.
Étym. π. τεύχω.